Kriszti talpraáll


2018.jún.25.
Írta: Kriszti1977 Szólj hozzá!

A szerelem olyan, mint a hópihe

Lábad már órákkal ezelőtt lefagyott. Az orrod csípi a hideg, igyekszel minél lassabban levegőt venni, reméled a jégszilánkok az orrod járatait fagyasztják át, a tüdőd előtt már olvadásnak indulnak. Jeges szél süvít, úgy képzeled ha füled megfognád óriási reccsenéssel letörne, annyira jéggé fagyott.…

Tovább

Endorfin

Áldásos tündérvirág, minden társaságában töltött pillanat mellyel tested elárasztja maga a csoda.Légy észnél; nem alap az életedben, hanem tenned kell érte, nap nap után, maradásáért harcolnod kell, távolléte kínkeserves szenvedést, szomorúságot, reménytelenséget, állandó szürkeséget hoz életedbe.…

Tovább

Ölelj meg

... egy fát

Az ölelés a lényeg. Az élet végtelen körforgása, mely sosem áll meg... megöleled, szereted, visszaölel. Nyilván a fa nem fog visszaölelni, de a lelkednek szüksége van rá. A kapcsolatra, a természetre, szeretetre, békére, energiára, nyugalomra. Egy nagyon kedves barátom, akivel beszélgettünk a…

Tovább

A depresszió nem hízlal

Juci üzeni!

A korábbiakkal egyetemben, most is saját tapasztalatom írom le. Nem varázsszer, semmi csoda, és azt sem mondom ez mindenkinek így zajlik. Egy átlagos ember vagyok. Na jó, kicsit tökösebb és bátrabb, mert ki merek állni elétek ezzel a sztorival. De se nem orvos, se nem varázsló, se kineziológus,…

Tovább
süti beállítások módosítása